Czibere Péter - Csalódások

Czibere Péter barátom előadja saját, Csalódások című versét:

Czibere Péter - Csalódások

Czibere Péter: Csalódások

Csalódások csalódások hátán,
de te teszel mindent, nem létezik sátán,
mindent állandóan másra fogsz,
de nincs se jó, se rossz,
semmiféle gonosz,
melyet ne magad cselekednél meg,
ha nem a szívedre hallgat épp füled.
Az lép félre, aki félrelép,
aki egy egészet félbe tép,
az tesz rossz fát a tűzre, aki téved,
aki elősegíti a véget,
a lángot oktalan oltja ki,
ha uralkodnak rajta félelmei.
Nincsen rontás, az ember ront el dolgokat,
visz fel a fehér vászonra sötét foltokat,
hagy másokat búban, bajban,
önmagát fürösztve vajban,
vagy menti bőrét, fejében magyarázat,
miért jogos a másokon esett gyalázat.
Az feszíti a húrt, aki feszült,
az hűti ki a kapcsolatot, akiben a szív kihűlt,
az használ el, aki csak használ,
ha szerelmeskedés helyett is csak...,
ha a szeretet számodra csak egy érzelem,
ami hol van, hol elillan, ha jön a félelem.
Átok egyedül az, ha átokként vagy jelen,
a beszéd is, a mozdulat is mindent megüzen,
szavakon túl árulkodsz róla,
lényed a pillanatban mennyire szól a
szeretet, az élet nyelvén,
vagy működik az elutasítás elvén.
Üressé az válik, amit kiürítenek,
minden ott reked meg, ahol kirekesztenek,
növekedni az fog, aminek táplálékot adsz,
elfogyni az fogy el, amit elfogyasztasz,
előrelépni csak előrelépve lehet,
ki elveszíti fejét, csak az vág le más fejet.
Nincs ördög, és nincsenek démonok,
az ember fut ördögi kört, ha konok,
ki nem látja be, ha végzetébe fut,
ki fejjel megy a falnak, ha zsákutcába jut,
ki változni nem próbál, nem akar,
ez mind benső félelmeket takar.
Minden, ami gúzsba köt, te kötöd köréd,
így minden megoldás eleve a tiéd,
más nem menthet meg téged, vagy tőled magát,
nem hallhatja helyetted saját szíved szavát,
benned van a kulcs, minden oltalom,
a szeretet, a nyugalom, a kitartás, a bizalom.

2013. október